Shop Mobile More Submit  Join Login
×

-Tag-



Taggolt :iconwardenoftheironlegio: Szeretem, ha taggolnak :3

Szabályok:
~Csak bűnösnek, illetve ártatlannak mondhatod magadat!
~Nem szabad megmagyarázni, kivéve ha valaki üzenetet küld és megkérdezi.

Az én szabályom ugyan az :D Ha nem tudom lefordítani kihagyom, illetve átfogalmazom.
Nem tudom... nekem ez az ártatlan-nemre jellemző a bűnös meg az igenre.


1.) Valaki megkérdezte, hogy elvettek e már téged?
(Ezt most igennel vagy nemmel válaszolnék :d) Ártatlan vagyok. (És nem xd)

2.) Csókolóztál már az egyik barátoddal?
Ártatlan vagyok. (Nem! xD, igen így nekem soikkal könyebb)

3.) Bárban táncoltál már egy asztalnál?
Ártatlan vadzsok.

4.) Hazudtál már valaha?
Bűnös. (Még alsós általános koromban xd)

5.) Érzel érzelmeket... Najóh.. Könyebben megfogalmazva: Van plátói szerelmed??
Bűnös. Ennyi!!4 XD Nem kell itt túl bonyolítani a dolgokat :d

6.) Csókolóztál egy képpel?
Ártatlan.

7.) Elaludtál már a munkahelyeden vagy az iskolában?
Ártatlan.

8.) Tartottál már kígyót?
Ártatlan.

9.) Felfüggesztettek valamikor az iskolában?
Ártatlan.

10.) Egy gyorsétteremben vagy étteremben dolgoztál már?
Ártatlan.

11.) Fogtál egy hópelyhet a nyelveddel?
Bűnös.

12.) Csókolóztál már az esőben?
Ártatlan.

13.) Ültél a tetőn?
Ártatlan.

-Jó innentől a csókolózos kérdésekre nem válaszolok, mert még senkivel sem csókolóztam nah!!-

14.) Énekeltél a zuhany alatt?
Bűnös.

15.) Bedoptak már ruhástul a medencébe?
Ártatlan.

16.) Sírtál már egy barát vagy barátnő után?
Ártatlan.

17.) Adtál már vért?
Ártatlan.

18.) Ettél már sajttortát?
Ártatlan.

19.) Még mindig szeretsz valakit, akit nem kellene?
Bűnös.

20.) Van/volt tetoválás?
Ártatlan.

21.) Tetszett valaki, akinek sose fogod elmondani?
Ártatlan.

22.) Túl őszinte vagy?
Bűnös.

23.) Töröltél valakit a barátlistádról?

Bűnös.

24.) Csatlakoztál egy versenyhez?
Bűnös.

25.) Annyira dühös voltál, hogy kiáltottál már?

Bűnös.

26.) Gondoltál öngyilkosságra?
Ártatlan.

27.) Volt barátod(pasid)?
Ártatlan.

28.) Voltál már fizikai harcban?
Ártatlan.

29.) Tettél valami őrültséget?
Ártatlan.

Aki akar megcsinálhatja az eredetit.

-Tag-



Kihívott: :iconjaeger-wolf: ismétwhat - its ya boy lightning lightyear  xD

**Ugyanazok mint az előzőnél, ha nem értek vlmit kihagyom, át/megfogalmazom stb.**

Szabály:

Taggolj be 8 embert. 
/Aki akar részt vehet. Nem izélek én ilyenen.. xD Mostmár./


Név:
Egyik fő karakteremről lett elnevezve a profilom. Érdekes, hogy amíg nem néztem a TFP-t vagy a TF-t addig minden rajzomra "Orion"-t írtam rá. Fabulous Ta-dah Icon A Cross-t csak úgy hozzá tettem :meow:

Horoszkóp:
Én nem hiszek a horoszkópban, de a legrosszabbat kaptam xd Szűz.. xD

Átlagos óra alvás:
8-7 órákat alszok csak :/

Az utolsó amit a Google-n kerestem:
Anime képek telefonra, mint mindig. :>

DA regisztrációm:
DA szerint: 2014. augusztus 16.
Valójában: 2013-körül

Összes watch-m:
206

Mit posztoltál?:
Rajzot.

Futtatsz több blogot?
Nem, csak ezen kívül 1-et. Transformice forumnál, két témát. Rajzos témát és FanART témát.

Kapok egy csomó hozzászólást:
Nem nagyon.

Miért választottad ezt a felhasználónevet:
Változatos akartam lenni, nem akartam Prontiról elnevezni.

-Tag-


Szeretem mikor be taggelnek :3 Csak annyit fordítok le amennyit a fordítóval értelmesen kijönne. :>
Kihívott: :iconjaeger-wolf:
Eléggé furák szoktak lenni a kérdések ilyenkor, így megfogalmazom vagy átfogalmazom, hogy érthető legyen :] Mégha nem is stimmelnek az eredetivel előre sry.
(?)-így jobban hangzana


Szereted az édességeket és aranyos dolgokat?
Édesség: Hát.. mondjuk úgy, hogy amikor megkívánom az édességet akkor szoktam enni, de inkább a sós ételekért vagyok oda :)
Aranyos dolgok: Mindenkinek más a cuki, nekem inkább a kiskutyák, nyuszik, kiskacsák.

Elszoktad veszíteni a beszélgetéseket a barátaiddal? -magyarán hosszas ideig nem beszélgetsz a barátaiddal-
Hát vannak olyan kapcsolataim a barátaimmal, ami meg szokott szakadni. Mint amikor suli választás volt és mindenki más irányba ment. Ott is elvesztettem az óvodás barátnőmet :/ Ritkán írogatunk.. Vagy mikor kiment külföldre :(
Hát ezek a kis emlékek nagyon nehéz vissza tekinteni..
A kérdésre vissza térve, is-is. De a nyomok szoktak látszódni amikor tartjuk a kapcsolatot a barátaimmal. Akár netes, akár valós.

Elpirulsz mikor sexuális témákra gondolsz?
ElszoktamDeadpool - Freak smile csak egyedül a szobámban Tsubaki Laughing Icon társaságban nyilván kontrollálom magamat Chitoge Confident Icon  

Gyakran szoktak téged hívni aranyosnak az emberek?
Neeem.. Én engem neeem... Llama Emoji-18 (Eating Ramen) [V1] Csak mikor eszek a suliban. Mondták hogy úgy tartok a kajámat magam elé mint egy mókus a makkot :3 Összehasonlításképpen.
És a netes haverjaimmeow 

Zavarba jössz amikor megválaszolod a sok, buta kérdéseket?
Nem nagyon :D

Szereted hallgatni azokat a dalokat amik, aranyosak, édeseket,/kedveseket/?
Hát nyem nagyon tudom, mert én nem lenni angolos hanem németes és nem nagyon értem miről szólnak, és lusta vagyok megnézni miről szól.. :d De a magyar zenéknél nem a rap-et hallgatok hanem amik igazság alapján alapulnak. Vagyis ahoz hasonló.

Szoktál adni beceneveket a barátaidnak?
Hát vannak néhány jó kis pofa nevek, amiket én adtam nekik :>

Szereted a romantikus, barátságokról szóló anime vagy filmeket?
Hát nem nagyon^^; Én olyan sci-fi-s, fantasztikus, harcos, vígjátékos anime illetve filmeket szeretek.
Romantikusban csak azokat nézek meg amikben vannak viccek vagy vicces jelenetek /és nem kevés/.

Külsőleg: kemény és magabiztos; belsőleg meg kedves és meglágyult szívű vagy?
Hát külsőleg olyan idiótán nézek ki xD főleg ha fel van kötve a hajam. De belül bennem van a kettősség. Jó és rossz egyaránt, de inkább jó :)

Gyakrabban rejted el a valódi érzéseidet?
Sajna igen, de szerencsére neten kiélhetem magam :D

Gondoskodó vagy, de ha valaki ezt mondja neked letagadod?
Nem szoktam letagadni.

Ha valaki hibákat ejt, akkor elmondod neki a fájdalmas igazságot vagy inkább hazudni fogsz?
Hát én először is átgondolom, hogy hogyan kéne finoman megfogalmazni az igazságot. Sry, de én nem szeretek hazudni másoknak. Az meg már más tészta, ha meg is bántom vele ami igaz.. Idővel be fogja látni.

Könnyen zavarba jössz?
Nem.

Amikor bókol neked valaki, te tagadsz mindent, mert úgy érzed, hogy elég kellemetlen helyzetben vagy?
Hát igen :S

Időnként erőszakos vagy?
/Perverz Pronti félre érti, igen még a nem perverzet is perverzzé tudom varázsolni Papyrus - date power/
Nem, csak ha kell.

Amikor az emberek azt mondják, hogy "Köszönöm." akkor mi lesz a válaszod?
Szívesen, nincs mit, alap.
Barátaimnak vanmit :d

Soha sem szoktál mások előtt sírni?
A-a.

Szerető, gondoskodó és kedves vagy míg fel nem b*xa valaki az agyadat? Arrow right az én megfogalmazásom :meow:
Yep.Nyuuu (Elfen Lied) 

Elszoktad rejteni a dühösségedet?
Igen, nem is kicsit. Csak az a baj, hogy én ezt nem nagyon szoktam kiadni, ha már nem bírom magam akkor robbanékony leszek olyankor :/

Az emberek azt mondják rólad, hogy "kétarcú vagy".(?)
Foxy's Hatching a Plan (Chat Icon) Én szoktam magamra ezt mondani. Régebben elég nehéz volt minden.. De szerencsére a kihívásokat az életben túl éltem, illetve túlléptem őket. :) Hogy mikis ezek? Ehm.. Nem szeretnék róla beszélgetni, nem kapirgálom tovább a múltat :S Mostanság inkább realisztikus vagyok, és pöppet optimista is.

Az emberek olykor azt mondják, hogy kedves vagy, de néha ijesztő is.(?)
GIF Gravity Falls - Cute! 
Leginkább kedveset mondanak, de olykor-olykor szokták mondani hogy ijesztő is vagyok.. :d pl. adott sulis témákban.. Mikor csak viccet próbálok mondani, vagy kicsit szemtelenkedni a lányosztálytársaimmal baráti szinten :P ... De a fizika tanárom ijesztőbb nálam, az óráján mindenki kerüli a szemkontaktust.. xD

Az emberek furcsának találnak téged mikor szelíd és mosolygós vagy?
Nem. Ez alap nálam.

Amikor ideges vagy még akkor is mosolyogsz, mikor durva történt veled?
Nem, olyankor levezetem a feszültségemet, vagy logikusan próbálok meg megoldani valamit.

Szereted azokat a dalokat amik lassú, édes, és csavartak?
Hát őőő... nem. Én inkább a ritmusos zenékért vagyok oda. pl. rock, pop-rock, néha c-rock, pop.. Ki nem állhatom a rap-t, a mosógépremixeket GIF Gravity Falls - So this is how the world ends meg a HÖBÖLÖBÖLÖBÖ...Dancing batman 

Sötétkék vagy világos piros színt kedveled?
Sötétkék :3 ha már választani kell.

Nem mutatod ki az érzelmeidet másoknak?
Csak annyit ami tényleg szükséges ;) (Wink) 

Az emberek rólad azt hiszik, hogy titokzatos vagy?
Hát nem.. xd mert könnyen lebukok előttük :/ számukra olyan vagyok mint egy nyitott könyv :/

Szoktál félénk lenni?
Hát csak az új társaságban, de idővel megnyílok előttük.

Beszélsz vagy inkább hallgatsz? -ez most így fordítottam le, mint beszélgetés céljából-
Élőben inkább hallgató vagyok, amit más mond, de interneten mindkettő. :)

Tudod kiben bízhatsz és kiben nem.(?)
Míg meg nem ismerem az adott személyt nagyon, addig inkább tartózkodó vagyok elméletileg. De leginkább már az elején kiszúrom, hogy kiben ne bízzak meg.

A legjobb barátodban meg lehet bízni.
Yep :3

Szereted a világos színeket, mint pl. fehér vagy lilát?
A lila mikor világos szín? :d A válaszom: Talán.

Inkább érett vagy.(?)
Főleg mikor hülyéskedek :DD De szoktam az lenni.

Félénk ember vagy.(?)
Eleinte.

Van lámpalázad?
Amikor a tanárokkal beszélgetek, hozzá szólok egy témába akkor utána piros lesz a fejem és full meleg./nem félre érteni/
Akkor olyankor kicsiiiit fel megy a vérnyomásom.Frozen - Olaf's Shy Icon 

Sztoikus vagy és nem nagyon nyílsz meg mások előtt?
Ja. :d

Az arcod meleg(forr), ha másokkal beszélsz?
Csak a felnőtteknél. Meg új társaságban.

Halkan beszélsz mikor butaságokat vagy furákat mondasz?
Igen.~

Félsz új emberekkel találkozni.(?)
Kicsit..

Szorgalmas vagy?
Hát miben? :v :D Elméletileg szorgalmas vagyok sokszor, de időnként lusta Yawn- ewe 



Tag:

-Aki akar-
Itt az eredeti

Orvosi vizsgálat


Mikor hazavittek minket a szüleim késő este volt. Fáradt is voltam, le akartam feküdni de előtte írni szerettem volna még a füzetembe de először megpróbáltam rá írni a nevemet, de nem nagyon sikerült. Bementem Hatsu szobájába és láttam hogy erősen tanul.
Lilu: -Hé Hatsu! -Rá tudnád írni a nevemet? -Nagyon nehezen megy. *:(*
Hatsu: -Persze! *:)*
Hatsu se perc alatt ráírta a a nevemet a füzetre.
Lilu: -Mit tanulsz? *:o*
Hatsu: -Csak a szokásos tantárgyakat. *:)* -Később ezeket neked is meg kell tanulni.
Lilu: -De én nem nagyon szeretném. *^^"*
Hatsu csak mosolygott.
Hatsu: -Jó is lenne, ha azokat tanítják meg ami kell az életre. -Felnőtt korunkban. -Csak reménykedni lehet.
Síri csönd vonult végig Hatsu-nak a szobáján, de megszakította azt.
Hatsu: -Hé! -Meddig íratott ki a doki?
Lilu: -Azt hiszem, hogy csak 1-2 napra. -Miért? *:o*
Hatsu: -Akkor jöhetsz velem orvosi vizsgálatra! *:)*
Lilu: -Ez az!!! *C:* -És hánykor keljek, mikor megyünk?
Hatsu: -Hát úgy vagyunk, hogy anyu elvisz minket kocsival, és 9-kor megyünk hogy ott legyünk 11-re.
Lilu: -Értem. -És az jó, ha csak 8-kor kelek? *:)*
Hatsu: -Igen. *:)*
Elmentem lefeküdni aludni, az álmomban ismét azokat a furcsa lényeket láttam. Vagy nem kéne ennem cukrot lefekvés előtt, vagy ne egyem magam teli. Mert ilyenkor szoktam furcsaságokat álmodni. Mikor éjfélt ütött az óra mindig felébredtem valami miatt. Már nagyon régen az egyik furcsaságommá vált. Kimentem a fürdőszobába elintézni a dolgaimat és utána a konyhába mentem egy pohár vizet inni. Mikor vissza mentem szép lassan a szobámban láttam egy alakot. Egyik szeme kéken világított. Megtörültem a szememet és eltűnt. Amióta ezeket látom és álmodom már lassan meg is fogom szokni. Egyáltalán nem ijedtem meg. Csak szótlanul néztem. Vissza feküdtem aludni a  pihe-puha jó meleg ágyikómba.
Mikor reggel lett gyors felöltöztem a hagyományos ruhámba. Befontam a hajamat és lementem a konyhába. Láttam, hogy anyuék már készen vannak csomagolt enni valót nekem és Hatsunak. Mikor Hatsu kijött a fürdőszobából, nagyon elegánsan és szépen nézett ki. Szóvá is tettem.
Hatsu: -Hogy nézek ki? *:)*
Lilu: -Csodásan. * *-* *
Elképedtem.
Anya: -Úgy ahogy kell! *:)* -Az első benyomás nagyon fontos. *:)* -Na, mehetünk?
Lilu: -Yey!
Anya: -Úgy látszik Lilu már nagyon várja. *:)* -És te Hatsu?
Hatsu: -Én is csak izgulok. *:)*
Anya: -Nem kell. -Hosszú út vár ránk.
Bepakoltunk a kocsiba és el is mentünk. Út közben Hatsu és én elkezdtünk énekelni, utána könyvet olvastam, rádiót hallgattuk. Csak a szokásos dolgokat csináltuk hogy ne unatkozzunk. Mikor végre odaértünk, kiszálltunk a kocsiból hatalmasat nyújtózkodtam.
Hatsu: -Mi az eltunyultál? *:D*
Lilu: -Csak egy kicsit. *:D* -Izgulsz Hatsu?
Hatsu: -Ne is mond! -Mi lesz, ha nem felelek meg az orvosi vizsgálaton?! -Vége mindennek! *:(*
Lilu: -Szedd össze magad hugi! *c:* -Tudom, hogy képes vagy rá! -És biztosan átmész! *:)*
Hatsu: -Igazad van! -Várj! -Minek neveztél engem? *:o*
Hangosan felnevettem.
Hatsu: -Te vagy az én hugicám, nem én a tiedé!
Lilu: -Ha te mondod. *:P*
Mikor bementünk a várakozó terembe láttam Hatsu-n, hogy már egy kicsit maga biztos de nem az aki szokott lenni. Láttam, hogy Hatsu-t kibeszélik akik oda járnak vagy oda akarnak járni.
Anya: -Te itt maradsz?
Lilu: -Na-ná! *:P*
Anya: -Ne hogy elkóborolj. *:)*
Lilu: -Értettem! *:I*
Mikor bementek Hatsu-ék akkor oda kiabáltam azoknak az embereknek akik kibeszélték őt.
Lilu: -A nővéremnek sokkal több esze van, mint nektek. -Ha, ha! -Ti sok eszű földi parasztok!
Hangosan nevettem, láttam hogy nekik ez egyáltalán nem volt vicces és morcos arcot vágtak. Nem is azért mondtam nekik hogy fájon, hanem hogy a lelkükbe tiporjak. He, he. A lányok elkezdtek kergetni engem ahogy vártam. Nagyon hatalmas a suli! Össze vissza futottam. A folyosón állók csak azt látták hogy egy lilás hajú lány nagyon gyorsan fut. Az iskola olyan volt számomra mint egy labirintus. Hatalmas is volt, elágazó, széles és magas is volt. Valami nekem bűzlött a suliban. Próbáltam az embereket kikerülni. Mikor sikeresen leráztam az utálókat magam körül ezért egy kicsit megnéztem pár termet. Olyanok voltak kinézetileg mint a többi. Jól felszerelt, biztonságos. Egyedül voltam a folyosón, mert ha volt ott legalább egy diák akkor kikísért volna onnan. Találtam egy sötét folyosón végén egy termet ahol nyitva volt az ajtó és még a villany is fel volt kapcsolva rajta. Bementem és láttam hogy a táblán valami furcsa írások, szavak voltak meg pár rajz feltéve. Ezt a füzetemben is lejegyeztem. Meredten bámultam, hogy mégis mi lehet az. Az egyik rajz egy szimpla kard volt. Kicsit giccses volt a kard. Melette meg egy fura alak. Egy manga szerű emberke?
Lilu: -Ez mégis mit takar?
Halottam ismét az utáló tömeget. Kifutottam szélsebesen a teremből és jajgattam.
Lilu: -Kegyelmezzetek!!! -Wáááááááááááá!!!!! * T.T *
Annyira el voltam foglalva a jajgatásommal hogy nem figyeltem előre és véletlenül neki mentem egy Guren Ichinose nevezetű emberkének. Akinek katonai egyenruhája volt? Vagyis olyasmi. Neki mentem a lábájának és kicsit vissza pattantam.
Fogtam a fejemet, Guren egy kicsit meglepődött. A tömeg meg hirtelen megállt és figyelte Guren-nek a reakcióját.
Lilu: -Au.. -Ez fájt.. -Bocsánatot kérek a figyelmetlenségemért! -Kérem ne haragudjon!
Guren csak mosolygott.
Guren: -Semmi baj. *:)*
Felsegített és megfogta a kezemet. Guren rá nézett a tömegre. És a tömeg szétoszlott. Guren ismét rám nézet.
Guren: -Hogy hívnak? *:)*
Lilu: -Lilu-nak. *:o*
Hatalmas volt hozzám képest, mint egy óriás!
Guren: -Értem. -Én Guren Ichinose vagyok. -Nagyon örvendek. *:)*
Lilu: -Nozi?
Guren: -Tessék?
Lilu: -Semmi! -Az az én is nagyon örvendek!
Guren: -Amúgy hol van az anyukád? -Hogy keveredtél ide?
Lilu: -Háááát.. * ^^" * -Éppen a nővéremmel és az anyámmal jöttünk orvosi vizsgálatra, vagyis elkisértük a nővéremet. -Éééés.. hááát... -mondtam olyanokat az emberkéknek ami nem esett valami túl jól nekik. -És kergetni kezdtek. *:(*
Guren: -Értem. -És hogy hívják a nővéredet?
Lilu: -Okimi Hatsu-nak.
Guren: -Már tudom ki ő. -Jeles tanuló. -És téged akkor Okimi Lilu-nak hívnak?
Lilu: -Neem.. -Engem Lilu Cawton-nak. -Két különböző nevet kaptunk a nővéremmel. -Nem tudjuk miért.
Guren pár kérdést tett fel nekem és addig vissza kísért engem az orvosi rendelőig. Gurennek a démonja megjelent a háta mögött és elkezdett beszélgetni vele. Kicsit meglepődtem hogy én is láttam, hogy a semmiből feltűnt de inkább jobb ha nem szólok neki és nem teszek úgy mintha nem is tudnék róla.
Démon: -Ez a lány egy jó katona lenne.
Guren mintha mit sem törődött vele bekísért a rendelőbe.
Hatsu: -Hol voltál?
Lilu: -Heh. -Hagyjuk.
Guren: -Körbevezettem a fiatal hölgyet.
Falazott nekem?
Anya: -Akkor jól szórakoztatok? * :) *
Guren rám nézett.
Lilu: -Igen, persze! *:)*
Anya: -Annak örülök. *:)*
Guren: -Ha akarsz te is nyugodtan jelentkezhetsz. -Sokat jelentene nekünk a sok jó diák! *:)* Mint ahogy a nővéred is.
Lilu: -Hát één... -Nem nagyon vagyok jó tanuló.
Guren: -Ha nem is vagy, de a képességeid szemre valóak. *:)* -Később beszélünk. -Keress meg, majd a közgyűlésen vagyok.
Lilu: -Értem! *:)*
Guren megsimogatta a fejemet és kiment.
Guren: -Azt mondod?
Démon: -Igen. -Sokat jelentene nekünk. -Éreztem, hogy a nővére mint támadó, a húga mint védő. -Megtudna védeni minket.
Guren: -És így kevesebb katonát vesztenénk el.
Addig bent a rendelőben Hatsu-val minden rendben volt. Kiválóan megfelelt az előírásoknak és makk egészségesre ítélték. Hatsu-t csak csodálkozva néztem. Megnézték nála a reflexet, a látását, a hallását, a vérnyomását és még sok mindent. Nem csak hogy az előírásoknak megfelelt, de a Doktornő beszélni fog Guren alezredessel hogy kincsként tekintse meg Hatsu-t, és hogy sose engedje el. Ez eléggé úgy hangzott mint egy szerelmi történet pedig nem. Nemcsak hogy kitűnő tanuló, de tökéletes a nővérem kívül és belül is. Míg ellentétben velem.. háááát... Mondjuk úgy hogy nem tudom még megvédeni magamat és a csontszerkezetem is eléggé rossz. Mondjuk úgy hogy csak tart engem. Csoda, hogy a bunyót azt túléltem. Elég nyersen fogalmaztam, de ez van.
Doktornő: -Akkor készen is vagyunk! *:)*
Hatsu: -Köszönöm! *:)*
Doktornő: -Én köszönöm, hogy eljöttek! *:)*
Doktornő adott egy nyalógát Hatsu-nak és nekem is. Megsimogatta ő is a fejemet.
Doktornő: -Téged is örömmel várunk! *:)*
Egy szót sem szóltam, csak kimentünk. Doktornő kiabált, hogy a "Következő!"-t.
Lilu: -Anya! -Megkeresem a bácsit aki ide hozott engem!
Anya: -Oké, kint a kocsiban várunk! *:)*
Anyuék kimentek a kocsiba én addig elkezdtem keresgélni Gurent. Megkérdeztem pár iskolás diákot, hogy hol is van. Ők pedig szóról, szóra elmagyarázták. Pár perc múlva odafutottam. Bekopogtam a hatalmas terembe és benyitottam. Épp megvitattak valamit, erre egy hatalmas síri csend vonult végig a teremben. Hatalmas volt a terem, mintha beléptem volna egy hatalmas színházba. Elvoltam ájulva a helytől, csoda szép volt!
Mindenki rám nézett.
Shinya: -Psszt Guren, ki ez kislány? -És mért nem viszik már ki innen?
Guren: -Hüp, mi?! -Jah én mondtam nekik, hogy fog jönni egy kis vendégem.
Shinya: -Azt nem mondtad, hogy ennyire kicsi.
Guren: -Mit hittél? -Még csak 8 éves..
Shinya: -Hát ebből se lesz a mai kiskatona. *:P*
Guren felállt és kikísért engem.
Lilu: -Itt vagyok! *:)*
Guren: -Mennyit futottál?
Lilu: -Nem olyan sokat, mint az előbb. -De muszáj futnom ha akarok élni. * ^^ *
Guren: -Mégis kitől futsz? -Vagy mitől? *:o*
Lilu: -A bántalmazóimtól a suliban.
Guren: -Szóval ezért is vagy sebes?
Lilu: -Igen.. *:(* -Megvertek, de csoportosan.
Guren: -Mégis miért?
Lilu: -Nem tudom.. -Talán azért mert jobban tanulok? -Fogalmam sincs.
Guren: -Értem.
Kis csönd lett. Kilépett egy fehér hajú, kék szemű férfi. A neve Shinya Hiragi volt.
Shinya: -Hé Guren! -Jó lenne ha már bejönnél! -A többiek már várnak, nem tudnak döntéseket hozni! -Oh, helló kis hölgy! *:)*
Lilu: -Üüdv...
Guren: -Várj még pár percet, épp beszélgetek Lilu-val. -Lilu, bemutatom Shinya Hiragi-t.
Shinya vissza ment.
Guren: -Hol is tartottunk? -Mind egy. -Meg szeretném kérdezni, hogy nem akarsz e ide járni, mint ahogy a nővéred is.
Lilu: -Hát nem tudom.. -Még csak gyerek vagyok.
Guren: -Itt is van egy csomó idegesítő gyerek.
Elmosolyodtunk mindketten.
Guren: -Én nem hagynám ki ezt az esélyt, ha valaki felkínálná nekem azt. -Én habozás nélkül elfogadnám. -De nem rólam van itt szó, hanem rólad.
Lilu: -Értem. -De még nem nagyon tudom, hogy mit akarok! *:(*
Guren: -Nem baj az.
Nagyon sokat beszélgettünk, hogy mit várna el tőlem, majd Guren a zsebéből kivett egy kártyát, ami a telefonszáma volt rajta, és odaadta nekem.
Guren: -Ha meggondoltad magad, nyugodtan csörögj. *:)*
Lilu: -Értettem! *:)*
Guren: -Most menny vissza anyukádhoz és a nővéredhez!
Lilu: -Okés, köszönök mindent. *^^*
Vissza futottam a kocsihoz, Hatsu és anya már várt rám.
Hatsu: -Na mi volt? *:)* -Mit beszéltetek? *:)*
Beültünk a kocsiba mind 3-an.
Lilu: -Hát mondta, hogyha utánad akarnék tanulni nyugodtan mehetek veled is nem kell megvárnom azt a bizonyos kort. *:)* -Mondta, hogyha a tanulásban rossz is vagyok, de erőnlétnél a maximumot kell hogy nyújtsak avagy fordítva.
Anya: -Tényleg? -Ez nagyszerű hír! *:)*
Lilu: -Igen az! *:)* -Szeretnék oda járni ahova Hatsu. -De még nem tudom, hogy mik a gyengéim és mik az erősségeim vagy hogy mihez van tehetségem. -Mint Hatsu-nak a rajzolás! *:)*
Hatsu csak mosolygott.
Anya: -igen én is elképedek, hogy az egyik kislányom mit tud! *:)*
Hatsu: -Köszönöm, hogy így gondoljátok mert ez nekem sokat jelent. *:)* -Lilu-nak meg a tehetsége a hatalmas szeretete. *:)*
Lilu: -Pfff... -Ugyaaan. *:3*
Nagyon sok idő volt míg haza értünk, mert megálltunk egy gyors étterembe kajálni. Utána meg az ágyamban zuhantam.

Addig Guren és Shinya közt:.
Shinya: -Na mint mondott az ex- csajod?
Guren: -Heh. -Mondja hogy ez a kislány fog nekünk kelleni.
Shinya: -Miért pont egy kislány?
Guren: -Azt nem tudom. -De ha kell megszerzem. -Hogy az emberiség sorsa biztonságban legyen miattunk.


Okimi Hatsu by: nyenyec2001
Lilu Cawton by: orion-cross
Történet alkotója: orion-cross

Meghökkentő családi pillanat


A szeretteim mind bent ültek a kór terembe, és várták a híreket.
Apa: -Chh... szemetek, ha szólt volna Lilu akkor bementem volna és helyre tettem volna őket.
Anya: -Egyáltalán miért is nem szólt nekünk?
Hatsu: -Mert olyan akart lenni, mint én. -Nem akart nagy galibát okozni, hanyagolta a veszekedéseket..
Anya: -De mi lett a sorsa?
Apa: -Széjjel verték. -Most meg várhatjuk, hogy él még e egyáltalán!
Anya: -Nyugalom szívem, biztosan él. -Mondták, hogy él.
Hatsu: -De az állapota drasztikus.
Mindenki szomorú volt, ami velem történt. Mikor kijött a doktor úr a beteg szobámból, egyből oda mentek és kérdezősködtek felém.
Apa: -Doktor! -Mondjon valami jó hírt!
Doktor úr: -Hát a kislányuk él és virul félig meddig. -Szép kis horzsolásokat kapott és sebeket is. -Szerencsére nincs semmi eltörve, ez elég jó hírnek számít mostanság. -Ahogy a fiatalokat ismerem. *:D*
Anya: -Be mehetünk hozzá?
Doktor: -Igen, de ne sokáig. -Pihennie kell. -Amikor ide hozták nem reagált semmire. -Nagyon kimerültnek tűnt, mert azt hittük hogy már elhunyt. -Szerencsére a pupillája, a pulzusa is jó állapotban van. -És lélegzik is.
Egyből bejöttek a szobába. Fel is ébredtem.
Lilu: -Huh?
Anya: -Doktor úr még meddig lesz bent?
Doktor: -Pár órán belül haza is vihetik. -Csak vigyázzon magára fiatal kisasszony.
Egy laza, lassú mosollyal fejeztem ki az örömömet. A doktor bólintott egyet és elment.
Apa: -Ki tette veled ezt?
Lilu: -Nem ki, hanem kik. -És a fiú osztálytársaim.. -De nem az összes.
Anya: -Kicsim aludjál. -Pihenj csak nyugodtan. *:)*
Anyu megsimogatta az arcomat. Láttam, hogy Hatsu maga alatt van.
Lilu: -Mi a baj Hatsu?
Hatsu: -Semmi. -Csak szomorú vagyok, ami veled történt hugica.
Lilu: -Nem nagy durranás..
Kitakaróztam és felálltam. Tele voltam foltokkal és sebekkel.
Anyu: -Ne. -Menny feküdj vissza kicsim.
Lilu: -Nem kell anyu.
Anyu: -Hogy hogy?
Lilu: -A fájdalmat el kell viselnem. -Ez csak rákészít, hogy milyen lesz majd az élet. *:)*
Anyu: -De kincsem, te még ráérsz.
Lilu: -Hát már nem annyira.
Hatsu: -Hogy érted ezt?
Lilu: -He, he nem mondom el.
Huncut mosoly ragadt rám.
Lilu: -Maaajd elmondom.

Okimi Hatsu by: nyenyec2001
Lilu Cawton by: orion-cross
Történet alkotója: orion-cross

Bajba jutott Lilu


Reggel mikor felkeltem, belázasodtam és tüsszögtem. Nem öltöztetett át anyu, sajna. Sose verem ki a fejemből amit álmodtam. Nagyon drasztikus álom volt! Remélem nem fog fojtatódni.
Lementem takaróval együtt a konyhába.
Anya: -Jaj, istenkém. -Megfáztál?
Lilu: -Melegem is van.. *:(*
Homlokomra tette a kéz fejét és le is vette onnan, egyből hozta a lázmérőt.
Anya: -Hát úgy látszik ma itthon maradsz. -Aludd ki a betegséget.
Lilu: -Most keltem fel. -Hol van Hatsu?
Anya: -Elment suliba.
Egy szót sem szóltam csak bólintottam. Anya ma itthon maradt velem. Gondoskodott rólam egész héten, hogy minnél hamarabb meggyógyuljak. Rémálmaim azok nem nagyon voltak, de ehelyett egy különös világról álmodtam, különféle teremtményekről. Akik eddig az emberek nem fedeztek fel. Vagyis csak az álmom szerint.
Pár nap elteltével kigyógyultam a betegségből és mehettem iskolába. Természetes az álmaimat mind leírtam a füzetkémbe. Nem szeretném, hogyha bárki elolvasná. Ez egy olyan napló szerűségnek hittem ezt a füzetet. Minden nap magammal viszem.
Az iskolában nem olyan jó viszonyom van az osztállyal, mert cukkolnak mindennel. Nem vagyok olyan mint ők, természetesen van 1-2 barátnőm, akikkel jóban vagyok de ők jobban el vannak közösen. Engem a suli könyvtárban lehet megtalálni, mert imádok olvasni.
Mikor becsöngettek órára, bementünk az osztálytermünkbe és helyet foglaltunk a tanárral együtt. Szerencsére elküldték a bepótolni valót, így haladhattam a tanmenettel együtt. Mindenre válaszoltam, amit csak kérdezett a tanárnő és ezért piros-pontokat is összeszedtem. A tanárnő az óra végén megdicsérte azokat akik jeleskedtek az órán. A szünetben bent lehetett maradni, ha valaki akart és voltunk egy páran akik bent maradtak. A tanárnő kiment egyből elkezdtek piszkálni engem ismét.
Zoli: -Uúúúúúúú.. -Végre nem vagy leprás! -Ha, ha!
Cavin: -Végre van kit piszkálni!
Gúnyosan nevettek a többiek. Én fogtam a cuccaimat és szép lassan össze pakoltam és ki akartam menni az udvarra.
Cavin: -Hé hová sietsz!?
Hirtelen erősen megfogta a karomat az első fiú osztálytársam meg a táskámat.
Lilu: -Kérlek engedjetek el!
Sam: -Miért is tennénk?
Gonosz vigyor fagyott meg az arcukon a fiú osztálytársaimnak. Bekövetkezett az amiről beszéltem. Észre vették a füzetemet, amit a nővéremtől kaptam. Kivették a táskámból a füzetet.
Cavin: -Hé milyen szép kis füzet! -Kellene? -Háh nem kapod meg! -Azt hiszem, hogy ez már az enyém..
Lilu: -Nee! -Add vissza!
Ott ugráltam körülöttük, de csak oda vissza dobálták egymásnak.
Alex: -Ha kell vedd is el! -Ha, ha! -Hé megy!
Könnyek szöktek a szemembe.
Lilu: -Kérlek add vissza! -Azt a nővéremtől kaptam.
Zoli: -Ohóóóóó... -És mi áll benne?
Cavin: -Akkor biztos sokat érhet számodra!
Belenéztek és elkezdték felolvasni amit eddig írtam bele. A csúnya írásomat alig bírták kiolvasni.
Botond: -Juuuuj, neked vannak képzeletbeli barátaid! -Haha, de szánalmas vagy!
Lilu: -Elég! -Miért vagytok ilyenek?
Könnyes szemmel mondtam.
Lilu: -De ha akarod megverekszek érte!
Ezt én sem gondoltam komolyan. gyenge egy alkat vagyok, a csontjaim nem olyan erősek.
Zoli: -A kis töpszli bunyózni akar! -Hát jó legyen! -Kiállok ellened!
Felvettük a bokszolós pózt. Gyorsan földre tiprott, de a fürgeségem miatt kiszabadultam. elég fürge és okos voltam, hogy hogyan kerüljem ki az ütéseit. Eléggé ismertem. Megfigyeltem, hogy a bal öklével üt a legerősebbet és a jobb keze a gyengébb. Pedig jobb kezes. Véletlen nem figyeltem és a hosszú befonott hajamat megfogtam és felemelt engem is. Sikítottam a fájdalomtól, a többiek csak meredten bámult és nem csináltak semmit. A fiú osztálytársamnak oda dobtak egy éles ollót.
Sam: -Szúrd le!
Mindenki drukkolt a fiú osztálytársamnak és csak azt hajtogatták, hogy öljenek meg engem. Féltem.
Lilu: -Se, se, segítséééééég!!!!
Zoli: -Na most nem vagy olyan eszes mi?! -Háh! -Lúzer!
Ledobott a földre és rátaposott az arcomra. Tele voltam horzsolásokkal. És mindenem fájt. Láttam, hogy ott van a füzetem lent a földön épp érte akartam nyúlni de az egyik srác rátaposott nem csak a füzetemre hanem az ujjaimra is. Nem láttam hogy ki volt az de, ha látom remélem az élet nem fog neki megkegyelmezni. Elöntött a düh, és ordítani kezdtem.
Lilu: -Most már elég ebből!!!!!!!
Ricsi: -Nem látjátok, hogy elég volt neki!? -Hagyjátok abba!
Ricsi egy kedves szőke hajú, barna szemű srác volt. Mindig segített ha baj van. De mondjuk sokat segített volna, ha nem későn érkezik a bulira.
Botond: -Fog be, kis csíra!
Lilu: -Ricsit ne bántsátok! -Kérlek!
Cavin: -Miért esedezel mindig könyörögni? -Chh... -Szánalmas.
Zoli: -Te még mindig élsz? -Nem fogtad még be?
Nem voltam olyan szinten magamnál, hogy megvédjem magam amennyire csak tudom. Már csak enyhén pislogtam, és lassan vettem a levegőmet. Mikor az ollónak az élét belém akarta szúrni, gyorsan hirtelen egy védő pajzs burkot emeltem magam körül. És az olló széttört szilánkokra. A többiek megijedtek és hátráltak. Felkeltem, de olyan mintha nem én irányítottam volna magamat. A lelkem kimerült volt. A képességemmel meg tudtam magam védeni. Zoli oda dobott a pajzsomhoz egy radírt, de a radír leesett a pajzsról. Mikor bejött a tanárnő hirtelen minden elcsendesedett. És a pajzsomat levettem magamról. A tanárnő nagy nehezen rendet tett. Természetesen a fiúk azonnal eltiltást kaptak a sulitól engem meg vihettek a sürgősségi osztályra, mert ramatyul néztem ki. Mindenkinek hívták a szüleit és elmehettek az iskolából. A családom és Ricsi is miattam aggódtak.

Okimi Hatsu by: nyenyec2001
Lilu Cawton by: orion-cross
Történet alkotója: orion-cross

A kezdet


Sziasztok! Az én nevem Lilu Cawton, és a történetem nem olyan egyszerű. Hogy miért is? Mondjuk úgy, hogy elég furcsaságok történtek velem és a családommal kapcsolatban. Van egy anyám, egy apám és egy nővérem . Két különböző nevet kaptunk a nővéremmel. Nem is értjük, hogy miért. A nővéremet Okimi Hatsu-nak hívják. Külsőleg és belsőleg is hasonlítunk egymáshoz, nagyon szeretjük egymást és mindent együtt csináltunk. Egymáshoz voltunk nőve, de ez természetes..
A megszületésemmel, nem volt semmi probléma. A nővérem mindig vigyázott rám, ha anyuék épp elmentek bevásárolni. A családban eleinte az édesanyám foglalkozott velem, aztán az édes nővérem. Olyanok voltunk, mint két iker pár alig lehetett elválasztani minket. Közös rugóra állt az agyunk, és én mindig a nővéremre akartam hasonlítani külsőleg is. De egy kicsit megváltoztam.. Egyszer egy szép délután találtam két szép citromsárga gumicsizmát, egy sapkát, egy hatalmas bundás pulcsit és egy fekete nadrágot. Persze a gumicsizmán megcsillant a szemem és elsőre beleszerettem. Amikor felpróbáltam és megmutattam a nővéremnek, ő pedig egy ideig csak nézett mosollyal az arcán és elkuncogta magát.
Hatsu: -Annyira édesen nézel ki!!!
Hatsu és én teljesen elpirosodtunk. Láttam, hogy Hatsu végig bekapcsolva hagyta a gépét és láttam a feje melett egy kis épületet vagyis csak egy részét.
Lilu: -Mit rejtegetsz Hatsu?
Hatsu: -Mi? -Semmit.
Egyből eltakarta a képernyőt.
Lilu: -Láttam!
Hatsu sóhajtott egyet és így szólt:
Hatsu: -Oké, oké. -Nem szerettem elmondani neked, mert féltem hogy kiakadsz majd.
Lilu: -Miért is?
Hatsu: -Tudod... -Lassan itt van az iskola választás, és nekem ez sokat jelent nekem.
Lábujhegyre álltam és kukucskáltam.
Lilu: -Second Shibuya High School? -Az milyen középiskola?
Hatsu: -Elég nehéz lenne ezt elmagyarázni, de egy elit középiskola ahol nagyon jól kell tanulni és hogy szép jövőt biztosísd magadnak. -Mondjuk ezt írják.
Lilu: -Olyan messze van. *:(*
Hatsu: -De megéri. *:)*
Lilu: -Mehetek veled? *:o*
Hatsu: -Jaj, sajnálom de nem lehet. *:(*
Megöleltem szorosan a lábát Hatsu-nak.
Lilu: -De én nagyon szejetlek!!
Könnyek szöktek a szemeimbe.
Hatsu: -Én is. -De figyi.
Lehajolt és megtörülte a szemeimet.
Hatsu: -Igérem, hogy hosszas ideig együtt leszünk. -Rendben? *:)*
Lilu: -Igeeen!!!
Megöleltük egymást. Éreztem valami furcsát. Mikor mindig megölelem a szeretteimet melegséggel tölti el a szívemet, s a testemet.
Lilu: -És ezt az anyuék is tudják?
Hatsu: -Igen. *sóhajtott egyet*
Lilu: -Oh értem.
Ki akartam menni a szobájából, de vissza szólt. Ismét oda mentem.
Hatsu: -Tessék.
Odanyújtott nekem egy kék füzetet.
Lilu: -Huh?
Hatsu: -Ezt azért adom oda neked, hogy míg nem látjuk egymást írd le a kalandjaidat, hogy mi történt veled aznap, rajzolhatsz bele... -Hogyha később vissza akarsz emlékezni rá, csak nyisd ki. *:)* -Oh és tessék, itt a szerencse ceruzám.
Lilu: -Köszönöm!! -Nagyon szeretlek Hatsu!
Hatsu: -Én is.
Lilu: -De miért adod nekem a ceruzádat? *megdöbbentve figyeltem*
Hatsu: -Hogy a szerencse legyen veled. *:)*
Lilu: -Oh, értem.. *:)*
Hatsu: -Most már menny feküdj le. *:)*
Lilu: -Okés. *:)*
Álmomban elég furcsát álmodtam, mintha megálmodtam volna a jövőt. Egy kis részletben. Az álomból hirtelen rémálommá vált. A rémálom mind azzal kezdődött, hogy Hatsu-t felvették az iskolára ahová jelentkezett. De az az iskola nem az aminek látszik. Hamis bejelentéseket, híreket, a suli jellegzetességeiről mind hazudtak. Valami okknál fogva a csoda gyerekeket veszik fel. És köztük van Hatsu is.
Utána maga a vadakat eresztették szabadon, annyira megőrültek. Nem láttam hogy kik voltak azok, de mindenkit eltiportak. Mindenkit megöltek körülöttem. Csak én maradtam az álmomban. Nagyon megijedtem, halottam hangokat. Amik még rá tettek pár lapáttal. Zakatolva ébredtem fel a rémálmomból. Amikor felébredtem még halottam azokat a hangokat. Bedugtam a fülemet, hátha nem hallom. De nem kívülről jöttek a hangok hanem belülről. A hangok valamit olyanokat mondogattak, hogy készüljek fel a legváratlanabbak eseményekre.
Torka szakattamból üvöltöttem, mint egy kis hy*lyegyerek. Mindenki bejött a családból. Én csak a fejemet fogtam, rángatóztam, fogaimat csikorgattam. Megijedtek a szüleim és a nővérem is. Nyugtatgattak engem, de nem nagyon sikerült. A szülők kimentek a szobámból hogy hozzanak nekem valami nyugtatót hogy beadhassák nekem, addig a nővérem velem maradt.
Hatsu: -Lilu! -Minden rendben?
Tudtam, hogy ő is megijedt.
Lilu: -M, m, me-meg fog-fognak ölni..!
Csak makogtam.
Hatsu: -Mi?
Lilu: -Meg foooog-fognak ö-ölni..!
Hatsu: -Ki fog megölni?
Csak ezt a mondatott hajtogattam. Hatsu simogatta a hátamat és érezte, hogy nagyon meg voltam izzadva.
Hatsu: -Nyugi csak rosszat álmodtál.
Egy percre leálltam az izomrángásról. Rá néztem ijedt szemmel Hatsu-ra. Láttam rajta, hogy ő is megijedt.
Lilu: -Nem, ezt nem értheted. -Ahogy én sem érthetem. -Nem tudom, hogy kik voltak, vagy mik voltak.
Reszkettem. Pár másodperc elteltével hozták a nyugtatót is. A gyógyszer elkezdett hatni és elaludtam. Hatsu-t kissé aggasztotta, amit mondtam. De hát ő csak rossz álomnak hitte ezeket.

Okimi Hatsu by: nyenyec2001
Lilu Cawton by: orion-cross
Történet alkotója: orion-cross
Nos először itt lehet megnézni a karaktereket. :)
Owari no Seraph OC - Okimi Hatsu by NyeNyec2001  Undertale: Lilu Cawton by Orion-Cross
Okimi Hatsu belongs to: nyenyec2001
Lilu Cawton belongs to me: orion-cross

Hatsu (Nyenyec2001) engedélyével írok egy kis történetet róluk, közösen természetesen bárki elolvashatja ha kíváncsi rá és szeretné. :)
ha esetleg plusz karakterek is beugranak, akkor ide írom.


Részek:

1. A kezdet Arrow left Ket kulonbozo vilag 1 resz
2. Bajba jutott Lilu Arrow left Ket kulonbozo vilag 2 resz
3. Meghökkentő családi pillanat Arrow left Ket kulonbozo vilag 3 resz
4. Orvosi vizsgálat Arrow left Ket kulonbozo vilag 4 resz

Hey everyone! ^^

Look, like and share it. ;) (Wink) 
Two dear friends who have created a wonderfully drawn on facebook page. Wow!  If you like it you can click on a like and share it! We would appreciate! Thanks for everything!  :)

Facebook Monkamoni facebook page
Facebook Nyenyec2001 facebook page


:iconmonkamoni: :iconnyenyec2001:

Transformers Prime OC 

~Only OC! :P
~I pick random people, and to draw the character. (This is not about a fast to.)

For request: 
I don't need points or cash.
I pick random people, and to draw the character. (This is not about a fast to.)


In the first instance:
Give me a good ref of the character.
Request are for watchers only!
Only one request per a person!

I don’t draw:
~Sexual theme
~Pregnant women
~Yuri and Yaoi

Drawing:
~Head or ? :meow: secret

1.) :iconlibertas268:
2.) X
"Én csak egy átlagos egér vagyok!"
Mindig is ez volt az én gondolatom ebben a világban. Ahogy a múltamat idézem elő egyre nehezebben lépkedek előre a jelenben. Az emlékeim több mint egy kusza álom. Egy rémálom. Még én is nehezen értem meg magamat. Hogy lehet, hogy idáig eljutottam? Minden cselekedetem a félelmem mutatta. Most meg mást sem teszek, csak lustálkodok itt a szabad égbolt alatt egy hatalmas füves mezőn. A szél csiklandozza az összes fűszálat. Kellemes nyári fuvallathoz magával az időjárás. Nagyokat lélegzek, hisz isteni illatok terjengenek e mezőn. Vajon tényleg rám mosolyog a szerencse? Vagy csak azt akarja hogy higgyem is el. A saját döntésem miatt buktam el. Vagy épp megmentett engem? Ki tudja. Mivel már gyakorlatilag felnőttem így intézhettem a dolgaimat, amiket én követtem el. Itt szó sincs olyanról, hogy utáltam az egereket. Eléggé nehéz lenne így most elmesélni, ezért tömörítem össze a történetet. Bele is kezdek.
Sziasztok! Az én nevem Prontok! A barátaim csak Prontinak hívnak, akikben megbízhatok. Jelenleg 18 éves vagyok. Nemzetközi Sajt Akadémián jártam suliba. A múltam az eléggé zavaros volt. Megpróbálok mindent kijavítani, de tettem olyan borzalmas tetteket, amik felérnek egy halálbüntetéssel. Remélem minden feledésbe merül, és senkinek sem húzza elő az emlékeket. Már kis egérlány koromban is mondogatták a szüleim, hogy meg fognak törni. Így is lett egy időre. Mivel ők voltak a szüleim így nem szabadott ellent mondanom. Mikor megszülettem látták, hogy az egyik szemem nem illeszkedik a másikhoz. DNS hibával születtem. A jobb szemem kék volt, a bal meg piros. Nem láttam valami jól ezért megpróbáltunk mindent gyógymódot, sikertelenül. Mondták a szüleim, hogy nem tehetnünk már ellene semmit csak kontaktlencsét, én meg azt nem szerettem így inkább kaptam egy szemfedőt. Ha kérdezték volna hogy mi is történt a szememmel akkor csak azt kellett mondanom hogy baleset ért engem. Hazudnom kellett magyarán. A szüleim mindig rosszul bántak velem, nem azt nézték hogy nekem mi jó hanem nekik. "Büszke" akartak lenni rám. Pedig volt pár testvérem, de ők is tökéletesek voltak. Őket is betörték, mint egy pár rossz cipőt. Nem szerettem az életemet, azt a családot amibe bele születtem, mintha balszerencse sújtott volna. Óvodában szereztem pár új barátot akik kedvesek voltak velem, de mikor a szüleim ezt megtudták minden kapcsolatot szakítanom kellett. Általános iskolás koromban ott rám sem hederítettek, a kinézetem miatt és a viselkedésem miatt. A szüleim mondták, hogy csak akkor szólaljak meg ha ténylegesen muszáj. Csak is a végső cél érdekében. Jelesnek kelet lennem minden tantárgyból. Sose lehettek igazi barátaim. Mikor az egyik napon este felé közeledtünk elmentem fürdeni. A víz felszínén megcsillant a tükörképem. Láttam a piros szememet is.. Nem voltam elragadtatva a látványától. 20 percig folyamatosan bambultam a semmibe és gondolkoztam, a kedvenc gumikacsám ide-oda úszott a vízfelszínén. Egyszer csak egy hatalmas vízsugár jött ki a vízből. Eléggé meg is lepett a látvány. Azonnal kiugrottam a vízből. Mi lehetett ez?! A semmiből csak nem lövell úgy a víz! Odamentem közelebb a fürdőkádunkhoz, de semmi sem történt. Megcsúszott a mancsom a kádszélén és bele fejjel a vízbe landoltam. Kiemeltem a fejemet és köhögtem a túl sok nyelt-víztől. Úgy éreztem már teljesen tiszta vagyok így elmentem a törülközőért. A hajamat szárítottam éppen és a víz megint csak elkezdett mozgolódni. Azt hittem hogy csak a szellő teszi, de nem így lett. Másnap mentem suliba az út közben cukkoltak az osztálytársaim. Nagyon dühös lettem, azt akartam hogy a palackjuk teli vízzel robbanjon szét és így lett. Mikor beértem a suliba a többiek híreket hoztak, hogy van egy új osztálytársunk. Az új egérfiút körbe rajongták a lányok, a tanárok meg a szép jegyeiért. Eléggé helyes volt én szerintem is, de távolodni kezdtem az ismerőseimtől. Ugyanis elkezdtem felfedezni a belső erőmet és nem akartam hogy bárki tudomást szerezzen róla. Mostanság engem csak a suli nagykönyvtárában találhattak meg a többiek, ha akartak valamit tőlem. Egyszer betévedt ő is. Mazdának hívták azt az egérfiút akit körberajongtak az egész egérlányok. Láttam, hogy a tanárunk kísérte be őt. Odajöttek hozzám és azt kérte, hogy segítsek Mazdán mert az utóbbi időben lerontotta az átlagját. Én természetesen segítettem neki, így legalább jobban megismerhettem az áldozatomat. Mazda megköszönte, hogy segítek neki. Később ő is megkérdezte miért van a bal-szemem egy szemfedő, de én erre udvariasan vissza utasítottam. Nem szabad senkinek sem tudnia. Halottam, hogy Mazdának korgott a hasa ezért elővett a táskájából egy szép tiszta piros almát. Mondtam neki, hogy a könyvtárba nem lehet enni, ezért ő el akarta tenni de véletlenül legurult. Lehajoltam érte; kiártottam a mancsomat és belerepült az alma. Meglepődtem így már 100%-ig biztos voltam benne, hogy nem vagyok egy átlagos egér, de sose akartam ezt elhinni. Az erőmet titkoltam mindenki előtt. Csak én jöttem rá, hogy ki is vagyok valójában. A döntéseim alapján határozom meg magamat. Titokban kifejlesztettem a képességeimet, de utána már abba hagytam mikor megtörtént az a bizonyos eset.. Elegem lett a szüleimből, ahogyan kezelnek engem azt hiszik hogy bábu vagyok! Többször kínoztak meg engem mint a testvéreimet, mert én nem hódoltam be előttük. Elvettem az életüket, ahogy a testvéreimét is. Ők nem változtak volna meg csak átvették volna a hatalmas elnyomottságot és a szigort, ami rajtam csattant volna el. Éreztem az édes bosszút. Bennem valami táplálta a haragot és a bosszút egyaránt, de nem bántam. Suliban már az egész osztály cukkolt és a suli is mert Mazdával barátkoztam. Ő meg nem hagyott egyedül semmiképp sem. Már megfenyegettek engem, hogy elveszik az ami legfontosabb számomra. Én meg erre az arcukba röhögtem és ott akartam volna hagyni őket. Erre az egyik egérfiú megfogta a karomat, az egyik egérlány osztálytársam meg levette a szemfedőmet. Hirtelen becsuktam a szememet és sikítottam mint egy kisegér aki beszorult volna a csapdájába. Egyik egér fiú ki nyitotta a mancsával a bal szemhéjamat és elszörnyűködött. Olyan mintha a lelkében rá erőltettem volna a meneküléshez. A többiek is rám néztek és futni kezdtek. Felvettem a szemfedőmet miután végeztem velük. Tiszta véres voltam bementem az osztálytermünkbe miután az egész sulival is végeztem már. Csak egy élőlény maradt életben rajtam kívül. És az a szerelmem volt. Teljesen véres voltam így nem láthatta az arcomat, a füleim is teljesen hegyesek voltak. Ő nem látta az arcomat, de én láttam az övét és szívbe markoló fájdalmat éreztem. Olyan dolgokat vágott a fejemhez, ami fájt de nem engem jellemzett. Megmondtam neki, hogy már nincsenek szülei. Mikor együtt tanultunk láttam rajta hogy valami bántja és rájöttem mi a gond forrása. Én ezt megszüntettem és még nagyobb gondot szűrt magunk körül. Megfogadta Mazda, hogy saját mancsáival fog engem megölni én ezt elfogadtam. Mindketten más irányba mentünk ő egy Bootcamp Akadémiára járt én meg egy Sajt Begyűjtő Akadémiára, megtanították hogy hogyan használjam amit egy átlagos egérnek tudnia kell (például winnelés stb.). Az összes stratégiám eddig nem nagyon vált be amit adtam a tanáromnak, mert csapatban nem is lehetett volna ezt megoldani csak is egyedül. Kiröhögtek az őrült ötletem miatt, de én rá se hederítettem mert mindenkivel megeshet és elkezdtem kezelni az indulatomat.
Mazda addig tökélyre fejlesztette vérszomját és az erejét úgy ahogy én is. Kitűnt a többi közül, kapott egy fülest hogy aki még anno megölt mindenkit elneveztek a Halál egerének, hogy hol tanul. Beiratkozott ugyanabba a suliba ahol én voltam. El se hittem. Én csak úgy olvadoztam tőle. Persze a mostani egér lányok is díjazták milyen kifinomult, erős és eszes. Mikor belépett a tanterembe azon nyomban mellém ült le. Nem nagyon tetszett ez másnak, de hát volt más egér férfi az osztályban aki nála helyesebb is volt. Együtt lógtam Mazdával és szépen kifaggattam hogy mit keres itt. Ő természetesen elmondott mindent. Én ekkor nagyon letörtem belül. De végül is együtt éreztem vele. Még mindig kíváncsi volt, hogy mit rejthet e szemfedő alatt. Mondtam, hogy ha fel vagyok készülve megmutatom neki. Szerettem Mazdát, de nem akartam elmondani, hogy egy szörnyeteg ölte meg a szüleit vele együtt az ismerőseit, barátait, rokonait. Kiirtottam az egész családját gyökerestül, hogy ne kezdjenek bele semmilyen kommunikációba az eset miatt. Még üzenetet is hagytam a falon azzal a mondattal, hogy: "Nem bírtam már magamban ketrecben tartani a vadállatot. Sajnálom."
Ez eléggé félelmetesen hangzik, de ez az igazság. Boldog voltam, mert Mazda itt volt mellettem de viszont aggasztott az az érzés hogy ő vet véget az életemnek. Nem tudom, hogy hogyan és miképpen fog végezni velem és hogy én mikor fogom elárulni hogy én voltam a ludas.. Próbálom a dolgoknak a jó oldalát nézni, de eléggé nehéz.
Az órákon nagyon sokszor kapott el a szemfájdalom már egyre gyakoribbak voltak. Valamikor teljesen kiütött engem vagy a szemfedőm alatt vérzett a szemgolyóm. Mazda mindig halálra aggotta magát értem. Ő kísért és várt meg engem az ágyam mellett is hogy végre jó híreket kapjon. De amilyen gyorsan jött a fájdalom, olyan gyorsan el is ment. Ahogy szokták mondani. Lassan elérkezett az az idő mikor vallomást kellett tennem Mazda színe előtt. Ha még továbbra is le akar mészárolni, tiszteletben tartom és nem futok el. Szerencsére a suli miatt és akörül is megismerkedtem pár baráttal. Hatsuone-val, Csokakával, Monkamonival... Mind olyan személyek akik az életemben sors döntő szerepet játszottak. Mintha egy kis töredékük ott lenne bennem, személyiségileg is. Ha voltak gondjaim, mindig velük beszéltem meg és tanácsokat kértem tőlük. Ők tudják hogy mi vagyok, hogy mit követtem el és miket tervezgetek továbbra is. Kicsit furcsálltam a helyzetet, hogy van nálam pszihopatább is (pl. Monkamoni) és nálam enyhébbek is (pl. Csokaka). Mind hármunknak 2 személyisége volt. Jó és rossz egyaránt. A barátaim mind színesek voltak, de ugyan úgy megértettük egymást. Mi egy nagy család voltunk. Szerencsétlen Mazdának meg nem volt már családja, de egy este bent tartottak engem a kórházban és mondta hogy én vagyok az egyetlen családtagja. Apróbb megjegyzéseket tettem hozzá, hogy megkönnyebbítsem hogy én vagyok az akit keres. Szóvá tettem, hogy már készen állok a szemfedő leszedésére. Mikor leszettem akkor még csukva volt a szemem, és nagyon elszomorodtam. Benyögtem egy olyan mondatot Mazdának: "Én idáig is nagyon szerettelek. Remélem a döntésed nem befolyásolja az érzelmeidet. Tiszteletben tartom, hogy..." -ekkor kinyitottam a szememet, és belenéztem a szemébe. Nem akarta elhinni, hogy eddig a nózia előtt voltam és nem vette észre a bennem szunnyadó vadállatot. Mazdának könnyek szökött a szemébe nem akarta elhinni hogy mit követtem el. Egy kést ragadott el a tálcáról és felém tartotta azt. a következő mondatok hangzottak el a szájunkból:.
Mazda: -Miért csináltad ezt!? Megölted a barátainkat! Megölted a szüleimet! Eltávolítottál mindent ami a közelemben volt!
Prontok: -Nem tehettem mást.. Ők nem voltak a barátaink, ki akartak volna használni téged! Megszabadítottalak a gondjaidtól, hogy boldogan éljél. De nem hittem volna, hogy még nagyobb terhet teszek rá a válladra.. Én nagyon sajnálom...
Megtörültem a szemeimet és egy hirtelen mozdulattal megcsókoltam életem szerelmét. Mazda azon nyomban leejtette a kést a mancsából.
Prontok: -Nem akarom hogy szeress engem, amivé lettem. De én nagyon szeretlek téged.
Azzal a mondatom végéhez ért, megfogtam a kést amit Mazda leejtett és a mancsába adtam. Az ő döntése volt, hogy mit tesz velem. Először meg akart volna ölni, de aztán rájött hogy én sose akartam őt bántani. Felkeltem az ágyból és kinyitottam az ablakot. Előidéztem a fekete szárnyaimat. Ezzel a mondattal elköszöntem tőle: "Kérlek ne nézz így rám, főleg a szemeimbe ne. Nézz rám úgy mintha egy gyilkos lennék és nem pedig egy sima ártatlan egérre." Mikor már el akartam volna repülni, megfogta a kezemet és a földre tepert.
Mazda: -Szóval ez az igazi Pronti. Nem hagyom, hogy újra elmenj. Felelősséggel tartozol.
Mazda megérintette a mancsával a piros orcámat és szájon csókolt. Innentől kezdett minden érdekes lenni. Ha vissza nézek a múltamra HAPPY END-hez sorolhatnám az utóbbit. Mazdámnak elmondtam miért voltam eddig magányos lélek, és ő mindennel együtt érzett velem. Összeköltöztünk, bemutattam a legjobb barátaimnak ők is hasonlóak voltak mint én. Utána már el is vett. Most meg mást sem csinálok míg lazítok és nézem, hogy a férjem mivel boldogítja a kis egerentyűinket. Sokszor a barátainkkal és annak az ők kis egerentyűikkel is leülünk és tartjuk a közös kapcsolatokat.


Vége.

(Remélem tetszett :meow:

Történet kitalálója: :iconorion-cross:
Prontok: :iconorion-cross:
Mazda: :iconorion-cross:
  • Listening to: 1h Best Gaming Music
  • Drinking: Water
Hi!^^
<da:thumb id="624100898"/>
XDDD

[Santiagolagu] mibaja,??
[Santiagolagu] 2 hete elültettem
[Santiagolagu] öntööm
[Santiagolagu] trágyázom
[Santiagolagu] éneklekneki
[Santiagolagu] imádkozokérte
[Prontok] xd
[Santiagolagu] és nem nő ki
[Kektigris] 50-70 event kell neki
[Seby66] Majd kinő :D
[Prontok] XDDDD
[Santiagolagu] nemnőki


vanilla1- :d

FNAF and Undertale OC request are closed!


For request: 
I don't need points or cash.

In the first instance:
Give me a good ref of the character.
Request are for watchers only!
Only one request per a person!

I don’t draw:
~Sexual theme
~Pregnant women
~Yuri and Yaoi


1.) :iconmalaika223:
2.) :icontfomegastar:
3.) :iconmaxima68:
4.) :iconknockoutandsonic:

Thanks for tagged! x3 :iconmaxima68: (Yep, nem raktam sorba csupa pop *.*)


Hit shuffle on your music player (phone, iPod, iTunes, even YouTube, etc.) and write down the first 20 songs, and tag 10 people. 
Taggolt :D :iconwardenoftheironlegio:

(Ha tudom le fordítom google-val xd
Néhány kérdést kihagytam, mert nem értettem xd vagy nem tudtam válaszolni rá)


1.) Horkolsz?
Csak, ha nem kapok levegőt mikor alszok xd Mert én már kb. 3-4 éve nehezen veszek levegőt :/
De mostanában nem :P

2.) Szerelem vagy harc?
Az ér ha azt mondom, hogy álmomban mindig harcolok? :D A kiszemeltem meg rám sem hederít... Inkább a harc :meow:

3.) Mi a legrosszabb félelmem?
Hogy a családomat és a barátaimat elveszítem :(

4.) Mint egy gyerek, ahol a lego mániákus? -jóh ez google xd
Erre nem tok mit válaszolni xd

5.) Mit gondolsz a valóság tv-ről?
Semmit. De a legtöbb valóság show, mint a Valóvilág szerintem hülyeség .-.-.-.-

6.) Rágod a szívó szálat?
Csak akkor, ha Kepit iszok *--*--* Sumireko Drinking Tea Icon Tomoko Soft Drink Icon Feeding On Sour Tears Sluuuurrrppp 

7.) Voltál aranyos baba?
Nem tom xd Hát biztos xD Mondjuk én nem emlékszem semmire szinte XP

8.) Az egyetlen életet neked?
Ezt nem értettem ismét google xd

9.) Milyen színű a billentyűzeted?
Fekete.

10.) Szoktál énekelni a zuhany alatt?
Kádunk van és nem Emoticon - XP 

11.) Előfordult már ég lebukott előtt? -goolge xd
Nöm.

12.) Mi a titkos tehetségem?
Feltudom magam baxni 5 mp alatt bármin :d Undertale Icon - Papyrus 

13.) Mi az ideális nyaralás?
Kinti medence xd

14.) Tudsz úszni?
Aha! CX

15.) Láttad már a filmet "Donnie Darko"?
A-a.

16.) Nem érdekel az ózon?
De! Épp ezért a melegeket el kell tüntetni a föld színéről ewe
Viccen kívül is érdekel.

17.) Hány nyalogatja tart eljutni a közepén egy tootsie pop?
Ismét google és erre nem válaszolok xD

18.) Tudsz visszafele énekelni az ábécét?
Nem. Konkrétan nem :D

19.) Voltál már egy repülőgépen?
Nem.

20.) Gyerek vagy?
Csak úgy érzem magam olykor-olykor :D

21.) Szívesebben elektronikus vagy manuális ceruzahegyező?
Esztseértettem x:

22.) Mi a stand vadászat?
Wut?ARDILLA 

23.) Házasság a jövőben?
Nem vagyok olyan, mint a legtöbb idióta, hogy már 15/16 évesen már házasodnak.. Lásd.: egyik oszimat.

24.) Szereted a kézírásodat?
Igeeeeeen *D* Főleg mikor mondta az irodalom/nyelvtan tanárnőm, hogy az én kis m -betűcském olyan mint két pici e -betű lenne X3

25.) Mi az allergiád?
Macska szőr, és valami pollen fajta vagy nyárfa azt nem tudom. De azt már igen hogy mikor jön elő :S

27.) Mikor volt az utolsó alkalommal, amikor azt mondtad, hogy "szeretlek?"
Anyumnak mondtam :D 

28.) Tupac még él?
0-0

29.) Sírsz esküvőn?
Nem.

30.) Hogy tetszik a tojás?
xD Saitama Serious Icon Saitama Looks Icon Saitama (OK Alt) [V1] Saitama Saitama One Punch Man - Saitama  (Happy)  V1 

31.) Van buta szőke?
Itt nincs Saitama - |One Punch Man| 

33.) Mennyi az idő?


34.) Van beceneved?
Van.

36.) Mikor volt az az utolsó alkalom mikor beülhetem egy autóba?
Mentem anyámmal nyárig yakorlatra elrendezni a papírjaimat.

37.) Fürdő vagy zuhanyzó?
Is-is. :meow:

38.) Mikulás igazi?
Volt.

40.) Félsz a sötétben?
Nem.

43.) Tud e feltörni a nyakam.?
Egyszer általánosba alsós koromba elmentünk kirándulni, nagyon fájt a nyakam és az egyik csigolyát berobbantottam xD És azóta nem fáj hanem zsibbad a nyakam xd

45.) Hányszor mosok egy nap fogat?
Attól függ mit eszek, leginkább 1x-er.

46.) Nem drogozol?
Perszeeee.... Még csak azt kéne..

47.) Nagy alvó emberke vagyok?
Nem, annyira..

48.) Milyen színű a szemem?
Világos kék.

49.) Tetszik az életed?
Is-is.

53.) Have you read "Catcher in the Rye"?
Nöm. Nem nagyon szoktam már könyvet olvasni. 

54.) Játszol valamilyen hangszeren?
Nem.

55.) Loptál már el pénzt?
Nem.

56.) Tudsz 
snowboard-ni?
Nem.

59.) Hiszel a varázslatban?

Nem, én a tudományban hiszek és az ok okozóiban.

63.) Vannak hibáid?
Vannak. :I

65.) Mit ettem utoljára?
Fagyit.

66.) Hordasz köröm lakkot?
Dehogy! XD Az már vicc lenne nálam. Sose volt még kifestve a körmöm+utálom.

67.) Megcsókolt már valaki?
A plüssöm annak számít? :$ Am nem xd

71.) Szereted a munkád?
4-én fogok kezdeni..

72.) Tetszik az osztályod az iskolában?
A régebbi jobb volt valamilyen szinten..
Amúgy a mostani nem. De abban jó, hogy a fiúkkal ott legalább lehet beszélgetni ewe

74.) Tetszenek ezek a felmérések?
Aha *w*

75.) Tudja, hogyan kell címkézni három embert?
Jap.


Taggolom a következőket:

:iconcsokaka:
:iconmaxima68:
:iconsteodoo:
Hogy megismerjük a fő szereplőt kattints Arrow left Nina Jefferson Bio

Cím: Végső leszámolás




Beugrott Vilgax és csak azt láttam, hogy az emberek sikítanak és szaladnak amennyire csak bírja a lábuk. A talaj a lábunk helyett a tetőn lépkedtünk.



Ránéztem az órámra. Megijedtem Vilgaxtól. Megdermedtem a félelemtől.
Ben: -Nina!!! -Fuss!
Nina: -Dé, dé, dé, démon boy.. -Segíts... *halkan mondtam, nehogy bárki meghallja*
Majdnem rám esett az egyik gerenda szerkezet, de  Ben gyors átváltozott és megfogta a gerendát. Én földre estem.
Ben: -Khmm... -Majd ha ezt túl élem elmesélek mindent. -Menny!
Csak bólintottam és siettem kifelé az épületből. Láttam egy nagy lyukon, hogy Ben alig tud harcolni Vilgax-al, mert már megerősödött. Arébb mentem rá néztem a virágkarkötőmre, letéptem róla a karkötőt tele virágokkal az órámról.



Nina: -Démon boy! -Erre készültem! *mérgesen néztem*
Demon: -Biztos akarod?
Nina: -Igen! -101%-ban!
Demon: -Ez már tőled nagy szó.
Nina: -Változtass át! -Meg kell mentem a barátaimat!
Demon boy átváltoztatta a ruhámat, hogy könyebben mozogjak.
Misako: -Nina! -Mit csinálsz? -Meg fogsz hallni, ha nem sietsz!
Nina: -Misako! -Figyelj, itt kell hogy maradjak ez az egyetlen esély hogy megállítsam.
Misako látta, hogy egészen más ruhában voltam, így csak bólintott egyet.
Nina: -Kérlek ne mond el ezt senkinek.
Misako: -Bennem bízhatsz.
Nina: -Köszi. *:)*
Hátat fordítottunk egymásnak, Misako elmenekült.
Nina: -Kellenének fegyverek.
Demon: -Minek, ha itt vagyok én?
Nina: -Annélkül nem fogok győzni.
Demon: -Értem.
Demon boy megidézett pár lövős eszközt. Bementem a suliba és átváltoztattam a külsőmet a másik énemmé.



Vállamon tartottam a baltámat. Jobb karomon rajta volt az omnitrixem.
Nina: -Héééé! *hangosan kiabáltam*
Mindketten rám figyeltek.
Nina: *kiköptem a fogpiszkálómat a számból* -Engem keresel Vilgax?
Vilgax: -Ott van a karján az omnitrixem! -Ostoba lény! -Ismerem, hogy nézel ki!
Nina: -Jah... -De Ben viszont nem. -Lel. -Hát ha így állunk. -Akkor felőlem..
Vissza változtam a saját külsőmre.
Ben: -Nina!? -Te vagy az?
Nina: -Hogy mit mondtál Vilgax? *hátra tettem a karomat, hogy keressek egy jó szörnyet magamnak* -A te omnitrixed? *lehajtottam a fejemet* -Ez vicces... -Úgy tudom, hogy ő nem téged választott.
Ben: -Ő?
Nina: -A Démonom, akit te bálon láttál a párom ként. *psychon mosolygok* -Vilgax rossz emberkével kezdtél ki.
Vilgax csask nevetett rajtam.
Nina: -Démon boy. Add oda az erődet.
A testemen hírtelen megjelentek a lilás rózsaszínmű erek. Megdöbbentően figyelték. Démonommal eggyé váltam.



Mikor felnéztem hírtelen megijedtek, mert a kék szemem helyett lila lett mind kettő. A ragyogó erek meg hirtelen eltüntek. Csomókban állt a hajam feketén, kinőtt mintkét hegyes hosszú szarvam is. Kicsit hegyesebb let a fülem is.
Hirtelen össze szűkült a pupillám is, eggyé váltam a démonommal. Belül haldokoltam, mintha nem én lennék.
Nina: -MEGÖLLEK TITEKET! *psychon vigyorogtam feléjük*
Ben: -Mit tettél magaddal? *:o*
Vilgax: -Akit te ismertél már meghalt. -Legyőzte a sötétség.
Nina: -Hogy? -A sötétség? -Az vicces. -Nem győzött le, hanem én uralkodok a sötétségben!
Lenyomtam az órámat és Remix-é változtam.



Körülöttem hatalmas fekete füst volt, a kék tüzem néhol lilán égett. Megidéztem egy halál kaszát.
Vilgax: -Chh... -Még simán le tudlak győzni.
Nina: -Nah persze. *kuncogtam*
Ben: -Huh?
Elkezdtem Vilgax felé haladni. Meg akart ütni, de elkerültem őt. Egy szaltót nyomtam és rögtön a háta mögött voltam. Megrugtam és földre került.
Nina: -Nah ki a gyenge!?
Vilgax: -Te!
Vilgaxnak a plazma ágyúival megsebzett engem.
Nina: -Kevés..
Egyet dobantottam és máris beszakadt a föld alatta.
Ben: -Ez hogy!?
Nina: -Úgy hogy egybe vagyok kötve a Földdel.
Kis idő múlva lassan kinyírtam Vilgax-ot.
Nina: -És most te jössz! *psychon vigyorogtam Benre*
Ben: -Vár mi!? -Nem! -Nina ébredj fel! *odajött hozzám és elkezdett rángatni* -Ébredj fel, ez nem te vagy!
Nina: -Ma csak pár ember, holnap az egész világ térdemre fog bocsájtani! -Mi?
Ben: -Igen! -Két személyiséged van! -És ez nem te vagy4
Nina: -Igazad van.. -Az én nevem Drabália!
Ekkor a név után a kaszámmal földre bocsájtottam Bent. Le tapostam, hogy ne tudjon felállni. Vissza változtam a saját külsőmbe



Ben: -Nee! -Emlékszem, emlékszek! -Emlékszek mikor először jöttem suliba, és mikor a lányok nem akartak leszállni rólam te segítettél! -Miattad vagyok itt! -Te nem vagy rossz!
Nina: -K*ssolsz humán!
Le akartam volna csapni de ekkor saját magamat megállítottam.
Nina: -Se, se, segíts Ben! *térdre estem*
Elejtettem a kaszámat és az porrá vált.
Drabália: -Hogy merészeled!? -Ezek az emberek fájdalmat okoztak neked!
Nina: -Te önimádó r*banc! -Te okoztál egyedül nekem fájdalmat! -Nem a barátaim! -Miattad váltam azzá amilyenné tettél! -Nem vagyok te! -Én más vagyok!
Drabália: -Igen egy h*lye aki kilóg a sorból!
Nina: -Fogd be, fogd be, fogd be, foooogd beeeee! *kezemet a fülemre tettem* -Nem vagy bennem, erősebb vagyok mint te! -Erősebb, erősebb, erőseeeeeeeeeeeeeebb!!!!



Egy nagy fénycsík jelent meg rajtam ami átment a galaxyson is. Füstölgettem.
Nina: -Been... *felemeltem a kezemet és kinyújtottam a tenyeremet*
Büszkén mosolyogtam Benre és ekkor össze estem. Ben oda futott hozzám.
Ben: -Nina! -Ne menny a fény felé!
Minden elhomályosult és lehunytam a szememet. Az eső elkezdett szemeregni. Bennek meg potyogtak a könnyei.  Vissza változott ő is emberré.
Ben: -Ninaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa!
Ekkor a fénycsík vissza ment belém, felemelkedtem, kinyitottam a szememet.
Nina: -Ben?
Ben annyira örült, hogy agyon ölelt. Még nem láttam egy embert ennyire örülni. Eltoltam magamtól. Vissza idéztem azt az erőt amit kaptam Démonomtól. A szarvam eltűnt, vissza változott a szemem színe és a pupillám formája. A fülem normális alakot vett fel.
Ben: -Ezt meg hogy?
Letörültem a könnyét Bennek.
Nina: -Felemésztettem Drabáliát és Demon boyt. *:)* -Köszönöm Ben.
Ben: -Mit? *elpirosult*



Nina: -Amit mondtál, nagyon szépeket. *mosolyogtam* -Nagyon szépeket mondtál rólam még sose mondott senki semmi rólam ilyen szépeket. -És köszönöm. *megpusziltam az arcát és felálltam*
Kinyújtottam a kezemet Bennek és haza mentünk.

Vége


Történet alkotója: :iconorion-cross:
Nina Jefferson: :iconorion-cross:
Démon: :iconorion-cross:
Hogy megismerjük a fő szereplőt kattints Arrow left Nina Jefferson Bio

Cím: Legyen tánc!




Demon boy nem értette, hogy miért mondtam ezt, de beletörődött ezekbe és vissza ölelt.
Demon: -Most már érted, hogy miért akartalak ketté szedni az erőmtől?
Nina: -Igen..
Síró szemekkel felnéztem a Démonomra. Ő letörülte a könnyeimet. Én meg erősen átöleltem ismét. Demon boy-nak ekkor támadt egy ötlete.
Demon: -Figyelj! -Miért nem megyünk táncolni egyet? *:D* Még annó hívtak engem a táncparkett ördögének is * :P*
Nina: -Ugyan.. *nevetek*
Egyből jobb kedvem lett, de végülis beleegyeztem. Mikor bementünk épp egy klasszikus szám volt az a tipikus keringő.
Demon: -Mi az nem jössz?
Nina: *zavarba jöttem* -Nem, tudok táncolni..
Demon ekkor megfogta a két kezemet és behurcolt.
Demon: -Nyugi, majd én megtanítlak! *:)* -Vezetlek. -Csak csináld azt amit én. -És akkor minden rendben lesz.
Fintorogtam, de oké. Mért ne.
Mikor elkezdtünk táncolni akkor tényleg elügyetlenkedtem, de nem volt para. Párszor rá léptem a lábára a Démonomnak, ő meg direkt felvidított hogy ez bárkivel megeshet.
Nina: -Ééés.. -Démon? -Vagyis End..
Demon: -Igen?
Nina: -Ma lesz az össze csapás?
Demon: -Nem tudom, ezt neked kell eldöntened.
Nina: -Értem.
Gondoltam, hogy azért mondta azt, hogy: "ezt neked kell eldöntened.", mert tulajdonképpen vagy harcolok vagy elfutok. Nem jutnék előrébb, ha nem harcolnék vele. Mindegyiknek meg van a maga rossz és a jó oldala. Ha elfutnék, akkor a jó oldala az lenne, hogy velem maradna az omnitrix, de viszont egy csomó ember életét veszti majd, hogy meg találjon engem Vilgax. Ha harcolnék Vilgax ellen, akkor meg ki tudja hogy nyernék e vagy sem. Ott mindent feltennék egy paklira, és azt nem szeretném.. Demon boy azért nem lepődne meg hogyha a harcot választanám..
Mikor eljött a számnak a vége akkor meg Demon boy vissza ment az órámba, egy rózsaszínos csíkot húzott maga után. Szerencsére senki sem látta, mert a terem legvégében táncoltunk. Mikor leültem enni pár sütit, akkor jött Ben oda hozzám. Kérdezte, hogy hol van End vagyis a Démonom ekkor mondtam, hogy haza ment. Ben felkért táncolni. Eléggé elpirosodtam, láttam hogy mindenki néz minket.
Ben: -Gyere! -Táncoljunk bejjeb!
Nina: -De, de, de Beeen!!!
Az emberek közé mentünk, Bennek a párja Hanna eléggé felkapta a vizet meg persze Petra is. Nem akartam, hogy rossz legyek nekik, ezért elszomorodtam.
Ben: -Semmi baj. -Nem Hannát akartam volna választani, hanem valaki mást. -Tippelj. *:)*
Nina: -Engem ugye?
Ben: -Talált.
Nina: -De miért? *ellöktem magamtól és hátat fordítottam neki* -Én az osztály legalja vagyok.. -Nem vagyok szépse, se népszerű... -Mostanság csak a r*bancokat elismerik és nem pedig a normális lányokat.
Ben: *oda jött hozzám és megfogta a kezemet* -Nekem nem ezek kellenek, igen jó hogyha egy lány ad magára, csak itt agyon sminkelik magukat. -Én egy normális lányt keresek.
Nina: -És mivan az exeddel?
Ben: -Tulajdonképpen semmi..
Újra elkezdtünk táncolni, kis idő múlva egy másik számot raktak be ami inkább bulizós volt.



Elengedtük egymás kezét.
Nina: -Mi ez? *:D*
Ben: -Aronchupa? *:D* Bennem van a ritmus! *elkezd idétlenül táncolni*
Nina: -Naneeee *:D* ezt le kell videózni!!
Elővettem volna a telefonomat erre kilökte a kezemből, Demonom kijött az órából és felvette a telefonomat és gyorsan vissza csúsztatta... Ben megfogta a kezemet és húzott rajta egyett.
Ben: -Felkértelek, szóval. *:P*
Nina: -Jó van, jóvan.. *:D*
Én is elkezdtem táncolni amennyire csak tudtam, de a ruhától nem nagyon ment.
Ben: -Bennem van a ritmus, ha, ha, haaa! *:D*
Nina: -Fogd be, az enyémbe van benne! *:D*
Ekkor a táncolásunkat szakította meg Vilgax.

Történet alkotója: :iconorion-cross:
Nina Jefferson: :iconorion-cross:
Démon: :iconorion-cross:
Hogy megismerjük a fő szereplőt kattints Arrow left Nina Jefferson Bio

Cím: Egy újabb látomás kezdete


Ben odajött hozzám, és megdicsért hogy milyen szép vagyok. Nem tudtam, hogy mire véljem ezt, mert még mindig szereti az exjét. De ahogy tudom, még mindig nem talált meg engem. Az omnitrix birtokosát. És az összes többi lányon már végig rohant, kivéve engem és Erzsit.



Tudtam, hogy mivel lehetne elkergetni. Furfangos tekintettel leptem meg Bent.
Nina: -Mondtad, hogy mesélsz erről az óráról. *:)*
Ben: -Hát őőő... -Ez csak egy óra lenne.
Nina: -Mégsem mutatja meg az időt, talán játék óra?
Ben: -Hát igen.. *:D* -Eléggé vicces a történet, mert a kisöccsém rakasztotta rám ragasztóval mikor aludtam, és mikor felkeltem ez fogadott a csuklómon. *:D*
Nina: -Eléggé vicces a történeted. *:D* -Öcséd emiatt mit kapott? -Szeretném egyszer megismerni a családodat! *:)*
Ben: -Semmit. -Majd, ha lehet akarsz velem táncolni? *pelpirosodott*
Nina: -Mh... -Persze! *:)* -Miért ne? -De legtöbbet a párommal fogok, csak szólok előre. *:D*
Ben: -Értem. *:)*



Felálltam onnan és elmentem.
Nina: -Azt hitte, hogy beveszem ezt a maszlagot? *kuncogok*
Láttam, hogy a lány osztálytársaim nyúzták a kérdéseikkel szegény Démonomat. Oda mentem.
Nina: -Mi az drágám? -Minden rendben?
Demon: -Persze, szivem! -Csak elmeséltem, hogy hogy jöttünk össze. *:D*
Nina: -Értem.
Erzsi: -Nem mondtad, hogy a nyári szünetben ismertétek meg egymást az uszodában!
Nina: -Miért mondtam volna el? -Magán élet pé el es. (pls) -Elszeretném vinni a kis End-két! -Mindjárt vissza hozom!



Lucy: -Nem kell vissza hoznod, használjatok gumit! *:D*
Egész lány osztálytársaim kuncogtak. Én meg poker face arcommal mentünk tovább.
Demon: -Héé! -Szorítod a bal karomat!
Nina: -Csak meg se fordulj, csak nézz előre, csak ne szólísd fel őket. -Itt égek miattuk. *zavarodott*
Demon: -Hozzak vizet? *:D*
Nina: -Ha, ha de marha vicces vagy.
Demon: -Most mi bajod van?
Elhurcoltam a folyosó legvégére.
Nina: -Inkább menny vissza ahonnan jöttél! -Az órámba! -Nem bírom ezt tovább!
Mikor kimondtam ezt a mondatot azonnal megcsókolt engem Demon boy. Mintha azt sugalta volna, hogy nyugodjak meg. Semmi baj sem lesz. Valami rossz jelt érzékelt felém, mintha Vilgax úton lenne. Lehunytam a szememet és azonnal megdermedt az idő, újra mintha a képzeletbe lennék. Vilgax előttem volt.



Nina: -Ho, ho, hol vagyok!? *pánikrohamot kaptam*
Egy hajón voltam.
Vilgax: -Áh, hát itt vagy! *gonoszul vigyorgott* -Érzem, hogy gyenge vagy!
Nina: -Gyenge lennék? -Hogyan!?
Láttam Vilgax-on, hogy mintha nem hozzám beszélne. Megfordultam és egy hatalmas férfi állt mögöttem. Rajta bal karján az én omnitrixem.
Nina: -Demon boy!???
Láttam, hogy az előző tulajdonosának az összes erei lilás rózsaszínű lett, és ragyogott.
Férfi: -Hééé! -Démonkám! -Akkor pörgessük fel a maximumra!!
Démon: -Bele fogsz halni!
Férfi: -Most vagy soha! -Meg kell ölni valahogy Vilgax-ot!
Démon: -Én figyelmeztettelek.
Pár másodperc alatt a negyed kinézete Demon boy volt az. Csomókban volt a haja, szemszíne megváltozott lilára. Az egyik oldalon kinőtt a szarva is...
Nina: -Hogyan? -Hát így értette volna?
Térdre estem.
A férfi még megsebezni sem tudta Vilgax-ot. Olyan gyenge volt. Vilgax viszont mindig meg tudta sebezni a tulajdonost. És valahogy össze voltam kötve a férfival. Minden fájdalmát éreztem, amit kapott. A tulajdonos végül megölte saját magát is az lökettel és a sebzésekkel, amit Vilgax ejetett rajta.



Demon boy alakot váltott, kijött az órából. Maga volt az óra. Láttam, hogy Vilgax majdnem elpusztította Demon boyt. Oda rohantam hozzá.
Nina: -Neeeee! *könnyek folytak ki a szemeim közül* -Démon boy!!!!
Kiáltottam, Vilgax megfordult mintha halotta volna a hangomat. De nem látott semmit. Miközben megfordult én szélsebesen oda rohantam a hatalmas Démonhoz. Ugrottam egyet és ekkor én is hatalmas lettem, karjaimba zártam a Démonomat és sírtam.
Nina: -Neeee!
Demon: *mosolygott* -Tudtam, hogy eljössz. -Köszönöm.
Ekkor a Démonom valahogyan felszívódott és lilás rózsaszínos fényekkel borította be a hol létét, mint a szentjános bogarak a sötét égboltot. Amikor észbe kaptam én is szint úgy elkezdtem felszívódni, az összes ujjam és a két lábam már csak lilás rózsaszínű fénylő gömbök lettek. Vilgax vissza fordult, és látta hogy a Demon boy eltünt. Meglátott engem és az öklével bele vert volna a padlóba de akkor már én is eltűntem. Így tudtam, meg Vilgax hogy én leszek a következő tulajdonos.
Vissza tértem és sírtam.
Demon: -Már látod már? -Nem akarlak elveszíteni. -Nem akarom, hogy úgy gondolkodj ahogy az előző tulajdonos.
Nina: -Sa, sa, sajnálom!! ­*megöleltem*
Demon: -De mégis mit?
Nina: -Hogy nem futottam oda hamarabb, hogy megmentselek!!!

Történet alkotója: :iconorion-cross:
Nina Jefferson: :iconorion-cross:
Démon: :iconorion-cross:
Hogy megismerjük a fő szereplőt kattints Arrow left Nina Jefferson Bio

Cím: Bál napja

(folyt.)

Este felé közeledtünk, lassan el is készülődtem. Rajtam volt a báli ruhám, csak egy baj volt. Nem tudtam eltüntetni az omnitrixemet. Már nem nagyon érdekelt ez az egész se mert már annyit vacakoltam az órámmal, hogy majdnem elkéstem. Gyors feltűztem virágokból álló karkötőmet. Sikeresen el is tudtam takarni. Gyors kiléptem az ajtón, és láttam hogy épp be van borulva az ég. Nem vittem esernyőt, mert minek..
Mikor már a kaput is bezártam, Demon boy jött sietve szmokingba.
Demon: -Várj! -Elfelejtettem kérdezni valamit!
Oda futott hozzám, ernyővel a kezében, egy csokor vörös rózsával a másik kezében.
Nina:. -Igen? *elpirosodtam*
Demon: -Mondtad, hogy nincs senki akivel elmennél a bálba. -És hát én úgy gondoltam, hogy elhívnálak. *:)*
Oda nyújtotta feléb a csokrot én meg elfogadtam tőle, bele szagoltam és mondtam neki, hogy persze.
Nina: -Örülök. *:)*
Kézen fogtam a Démonomat és mentünk.



Demon: -Ugye tudod, hogy ma lesz a legdurvább napod?
Nina: -Vilgax miatt?
Demon: -Igen.
Nina: -Nem lesz gáz, hisz ezért képeztem ki magamat.
Demon: -De a világ legerősebb szörnyével állunk szemben. -Ha össze fognál Bennel, lehet hogy legyőznétek.
Nina: -És mivan ha esetleg elkérem az összes erődet?
Demon: *nagy szemekkel nézett* -De megőrültél!? -Megígértem a szüleidnek, hogy ezt nem fogom hagyni!!
Nina: -Tudom, hogy megfogok hallni, de bele kell adnom apait és anyait is. -Ha leakarjuk győzni. -Tudom, hogy megfogok halni. -Nem kell mondanod. -De.. -viszont van egy titkos fegyverem.
Szemem sarkából figyeltem a Démonomnak a reakcióját, de csak meredten bámult előre, aztán hozzám fordul. Suli előtt voltunk.
Demon: -Oké. -Tudod mit? -Oda fogom adni az erőmet. *menőn vigyorgodt* -Akkor mi legyen? -Be megyünk vagy sem?
Nina: -Oké mennyünk.
Demon boy kinyitotta az ajtót nekem és bementünk. Láttam az osztálytársaimat. A barátnőim is megláttak és oda jöttek hozzám a társaikkal együtt.
Lucy: -Wow! -De kivagy nyalva! -És milyen kis cuki férfival jöttél.
Nicolas: -Le fogadom, hogy te is sátánista vagy. -Ugye?
Démon: -Őőő... -Pont nem.
Csak én láttam, hogy szarv van a fején senki más.
Erzsi: -Hogy hívják a barátodat? -És jártok? * *-* *
Nina: -Hááát... -Nem mondom, hogy...
Demon: -End vagyok és igen járunk! *:)*
Nina: *démonomra néztem* -Mi? *elhúztam onnan* -Komolyan? -Járunk?! -És End!?
Demon: -Stcst! -Hogy ne keltsek feltűnést.
Nina: -De kérdezősködni fognak!
Demon: -Nyugi majd megoldom! *kacsintott és elment*
Ott maradtam egyedül a fiúkkal.

Történet alkotója: :iconorion-cross:
Nina Jefferson: :iconorion-cross:
Démon: :iconorion-cross: